Postpartum Mental State of Mothers of Twins

• Autorzy: Éva Brantmüller , Mónika Gyúró , Kitti Galgán , Annamária Pakai
• Języki publikacji: EN

Abstrakty

EN

Twin birth is a relevant risk factor for postnatal depression (PND). The primary objective of our study is to reveal the prevalence of suspected cases of depression and to identify some background factors among mothers of twins. We applied convenience sampling method within a retrospective, quantitative study among mothers given birth to twins for six months, but, at least, three years. The participants completed the self-administered, modular questionnaire and the standard EPDS questionnaire anonymously. 35% of mothers of twins reached or exceeded the threshold value for depression following the first six months after delivery. No significant difference was found in the prevalence of the suspected cases among the primipara and multipara (p=1.000). At the same time, artificial conception proved to be a significant risk factor (p= 0.019). Distraught family life (p=0.001) and unfavorable changes in a domestic partnership (p=0.009) increased the prevalence of the suspected cases of depression significantly. The health visitor is the only person who knows the hierarchy of families with their weaknesses and strengths in the Hungarian primary health care; therefore, her role is unquestionable in the recognition of maternal mood disorders. The health visitor compares the scores of the EPDS questionnaire with the experiences during family visits, and with all of these facts, she refers the person in need to a specialist.

Słowa kluczowe

EN

twin birth; EPDS; postpartum depression

• Wydawca: Sciendo
• Czasopismo: Practice and Theory in Systems of Education
• Rocznik: 2016
• Tom: 11
• Numer: 1
• Strony: 1-12

Daty

wydano

2016-02-01

otrzymano

2015-12-21

zaakceptowano

2016-02-22

online

2016-08-19

Twórcy

autor

Éva Brantmüller

• University of Pécs, Pécs, Hungary

autor

Mónika Gyúró

• University of Pécs, Pécs, Hungary

autor

Kitti Galgán

• University of Pécs, Pécs, Hungary

autor

Annamária Pakai

• University of Pécs, Pécs, Hungary,

Bibliografia

• Anupam, B. J., Dana, P. Goldman, & Geoffrey, J. (2011). Association Between the Birth of Twins and Parental Divorce. Obstet Gynecol, 117 (4), 892-897.[Crossref][WoS]
• Baorl, L., & Solskolne, V. (2010). Mothers of IVF and spontaneously conceived twins: a comparison of prenatal maternal expectations, coping resources and maternal stress. Psychology and Counselling, 25 (6), 1490-1496.
• Belső, N. (2006). A perinatális időszak pszichés zavarai. In Molnár, E. C., Füredi, J., & Papp, Z. (Eds.), Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria (pp. 81-92). Budapest: Medicina.
• Bódis, J.(2000). A mesterséges megtermékenyítésből származó magzat. In Doszpot, J.(Ed.), Az intrauterin magzat (pp. 313-322). Budapest: Medicina.
• Choi, Y., Bishai, D., & Minkovitz, S. C. (2009). Multiple Births Are a Risk Factor for Postpartum Maternal Depressive Symptoms. Pediatrics, 123 (4), 1147-1154.[WoS][Crossref]
• Csatordai, S. (2006). A védőnői tevékenység lehetősége a posztnatális depresszió prevenciójában. Nővér, 19 (1), 30-39.
• Csatordai, S., Konzinszky, Z., & Pál, A. (2006). A szülés utáni depresszió előjelzése randomizált reprezentatív mintában. Magyar Nőorvosok Lapja, 69 (1), 17-22.
• Erős, E., & Hajós, A. (2011). A perinatalis depresszió és szorongás megelőzése perikoncepcionális gondozással. Orvosi Hetilap, 152 (23), 903-908.
• Fráter, R. (2005). Pszichiátriai zavarban szenvedő várandós nők gondozása. In Rigó, J., & Papp, Z. (Eds.), A várandós nő gondozása (pp. 545-552). Budapest: Medicina.
• Gervai, J. (1997a). A korai kötődés jelentősége a gyermek fejlődésében I. rész. Védőnő, 7 (1), 33-36.
• Gervai, J. (1997b). A korai kötődés jelentősége a gyermek fejlődésében II. rész. Védőnő, 7 (2), 4-6.
• Glazebrook, C., Sheard, C., Cox, S., Oates, M., & Ndukwe, G. (2004). Parenting stress in first-time mothers of twins and triplets conceived after in vitro fertilization. Fertility and Sterility, 81 (3), 501-511.
• Jakobovits, Á., & Jakobovits, A. (2004). Az ikerterhesség anyai és magzati orvostana. Budapest: Golden Book.
• Jonath, E., John, H., Helen, F., Sarah, O., & Jean, G. (2001). Longitudinal study of parents and children study team. British Medical Journal, 5 (6), 266-269.
• Karamánné-Pakai, A., & Oláh, A. (2015a). Literature review in practice, using the most popular databases for literature review. In Ács, P., Oláh, A., Karamánné-Pakia, A., & Raposa, B. L. (Eds.), Data analysis in practice (pp. 35-86). Pécs: University of Pécs Faculty of Health Sciences.
• Karamánné-Pakai, A., & Oláh, A. (2015b). A theoretical overview of scientific research. In Ács, P., Oláh, A., Karamánné-Pakai, A., & Raposa, B. L. (Eds.), Data analysis in practice (pp. 11-34). Pécs: University of Pécs Faculty of Health Sciences.
• Kerényi, T., & Csaba, Á. (2001). Magzati elhalás többes terhességben. In Papp, Z., Görbe, É., Hajdú, J., & Váradi, V. (Eds.), Perinatológus párbeszéd (pp. 427-440). Budapest: Golden Book.
• Kovácsné, T. Zs. (2009). Szüléshez társuló pszichiátriai zavarok, különös tekintettel a gyermekágyi lehangoltság kérdésére. [PhD Thesis]. Debrecen: Debreceni Egyetem.
• Központi Statisztikai Hivatal (2014). Ikerszülések Magyarországon. Statisztikai Tükör, 8 (9), 1-7.
• Métneki, J. (2005). Ikrek könyve II. Budapest: Melania.
• O’Hara, M. W., Zekoski, E. M., & Philipps, L. H. (1990). Controlled prospective study of postpartum mood disorders: Comparison of childbearing and nonchlldbearing women. Journal of Abnormal Psychology, 99 (1), 3-15.[Crossref]
• Olivennes, F., Golombok, S., Ramogida, C., & Rust, J. (2005). Behavioral and cognitive development as well as family functioning of twins conceived by assisted reproduction: findings from a large population study. Fertility and Sterility, 84 (3), 725-733.[Crossref]
• Ötvös, E., Angyal, M., & Hamvas, E. (2011). Az ikerszülés, mint kockázati tényező az anya pszichés állapotára. Védőnő, 21 (2), 13-16.
• Pakai, A., & Kívés, Zs. (2013). Kutatásról ápolóknak 2. rész. Mintavétel és adatgyűjtési módszerek az egészségtudományi kutatásokban. Nővér, 26 (3), 20-43.
• Shari, I. Lusskin, & Jada, T. (2008). Terhesség alatti depresszió. Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle, 10 (4), 142-149.
• Szádoczky, E., & Rihmer, Z. (2001). Hangulatzavarok. Budapest: Medicina.
• Tammentie, T., Tarkka, M. T., Astedt-Kurki, P., & Paavilainen, E. (2002). Sociodemographic factors of families related to postnatal depressive symptoms of mothers. International Journal of Nursing Practice, 8 (5), 240-246.[Crossref]
• Tammentie, T., Tarkka, M. T., Astedt-Kurki, P., Paavilainen, E., & Laippala, P. (2004). Family dynamics and postnatal depression. Journal of Psychiatric Mental Health Nursing, 11 (2), 141-149.
• Urbancsek, J., & Murber, Á. (2005). Asszisztált reprodukciós technikával fogant terhességek gondozásának sajátos szempontjai. In Rigó, J., & Papp, Z. (Eds.), A várandós nő gondozása (pp. 605-617). Budapest: Medicina.
• Verhaak, C., Smeenk, J., Minnen, A., Kremer, J., & Kraaimaat, F. (2005). A longitudinal, prospective study on emotional adjustment before, during and after consecutive fertility treatment cycles. Human Reproduction, 20 (8), 2253-2260.[Crossref]

Identyfikatory

DOI

10.1515/ptse-2016-0001