Narzędzia help

Preferencje help
Widoczny [Schowaj] Abstrakt
Liczba wyników
first previous next last
cannonical link button

http://yadda.icm.edu.pl:80/baztech/element/bwmeta1.element.baztech-article-BAT9-0028-0004

Czasopismo

Journal of Water and Land Development

Tytuł artykułu

Effect of night and day temperature on the cover colour and quality parameters of apple

Autorzy Lakatos, L.  Biniak-Pieróg, M.  Żyromski, A. 
Treść / Zawartość
Warianty tytułu
PL Wpływ nocnej i dziennej temperatury na wybarwienie i parametry jakościowe jabłek
Języki publikacji EN
Abstrakty
EN The colour of fruits is considered to be an important quality indicator. Sale ability greatly depends on how well covered the colour is of the specific type of fruits. We used a visual colour scale (0-100 percent) for evaluation of colorization. We distinguished the yellow, green and red cultivars. In the following studies we show those results which consider the red type apples only. Cover colour is one of the phenometric variables and it is a well-known fact that significant differences can be experienced year by year. The experienced oscillation can be the cause of inappropriate water- and nutriment supply; however it can be the result of some kind of plant disease, extremely high or low temperature, setting rate above the average and outstanding fruit density. In the present examination it is postulated that the degree of cover colour is mostly influenced by day and night temperature. Therefore, our study aims to find out whether it is true or not. Cover colour belongs to those phenometric characteristic features, only the final value of which is taken into consideration; due to their nature of establishment or forming time it seems useless to follow closely the change in the time of vegetation. We analysed the ripening groups of apple varieties separately. We have found that at winter ripening cultivars has bigger importance of genetic properties whilst at summer and autumnal ripening ones the weather effects have bigger importance. The research results shows that the day and night temperature has an important role on fruit quality parameters as sugar content, vitamin C content and on acidity also. Because we can modify the canopy temperature by using evaporative cooling system we have a chance to set up an optimal value of day and night temperature difference in the orchards.
PL Dobre wybarwienie owoców jest jednym z najważniejszych wskaźników ich jakości, ponieważ decyduje ono o możliwości zbytu, a zatem opłacalności uprawy. Różni się ono istotnie w poszczególnych latach, do czego przyczynia się z pewnością niewłaściwe zaopatrywanie w wodę i składniki pokarmowe. Przyczyną mogą być także choroby drzew, ekstremalnie niska lub wysoka temperatura powietrza. W niniejszej pracy przeprowadzono analizę wpływu dziennej i nocnej temperatury na stopień wybarwienia czerwonych odmian jabłek. Materiał badawczy pochodził z Újfehértó (Węgry). Analizy przeprowadzono oddzielnie dla trzech grup jabłek: dojrzewających latem, jesienią oraz zimą. Do analiz wykorzystano dzienne i nocne wartości temperatury powietrza oraz ich dobowe różnice. Stopień wybarwienia owoców oceniano w skali procentowej. Przeprowadzone analizy wykazały, że dla odmian dojrzewających w zimie większe znaczenie mają ich właściwości genetyczne, w przypadku pozostałych większą rolę odgrywają warunki pogodowe. Zarówno dzienna, jak i nocna temperatura powietrza ma istotny wpływ na jakość owoców, tj. zawartość cukru, witaminy C czy kwasowość. Poprzez zwiększenie procesu parowania z koron drzew jabłoniowych można obniżać ich temperaturę. To działanie pozwala na optymalizację różnic między dziennymi i nocnymi wartościami tego elementu.
Słowa kluczowe
PL dzienna i nocna temperatura   jakość jabłek   wybarwienie jabłek  
EN cover colour of apple fruits   fruit quality   night and day temperature  
Wydawca Wydawnictwo ITP
Czasopismo Journal of Water and Land Development
Rocznik 2012
Tom no. 16 [I-VI]
Strony 23--28
Opis fizyczny Bibliogr. 22 poz., rys.
Twórcy
autor Lakatos, L.
autor Biniak-Pieróg, M.
autor Żyromski, A.
  • University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Department of Agrotechnology, Boszormenyi str. 138, 4032 Debrecen, Hungary, lakatos@agr.unideb.hu
Bibliografia
BERÉNYI D., JUSTYÁK J. 1956. Fenológiai felvételezés hegyvidéki szőlőállományban [Phenological measurements in a mountain vineyard]. Időjárás. No 2 p. 104-111.
BOGNÁR K., KOZMA F. 1961. Együttes szőlőgyümölcstermesztés mikrometeorológiai vizsgálatáról [Micrometeorological researches in a vineyards and orchards]. Időjárás. No 6 p. 366-369.
CSAPÓ P. 1984. Szőlőültetvények téli fagykárának becslése [Prediction of winter frost damages in vineyards]. Légkör. No 1 p. 19-21.
CSÖBÖNYEI I., STOLLÁR A. 1969. Az alma rügyfakadása és a rügyfakadás-virágzás fenofázis összefüggése a léghőmérséklettel [Relationship between the beginning of blooming length of blooming and air temperature at Apple orchards]. Kisérletügyi Közlemények. Kertészet. No 1-3 p. 19-23.
CSÖBÖNYEI I., STOLLÁR A. 1969. Kapcsolat a jonathán-alma terméseredménye és az időjárási elemek között [Relationship between the yield of apple (Jonagold) and weather parameters]. OMSZ. Beszámolók az 1969-ban végzett tud. kut.-ról. p. 157-161.
DÁVID A., GERGELY I., STOLLÁR A. 1975. A meteorológia elemek hatása a gyümölcs növekedésére és szárazanyag tartalmára [Effects of meteorological elements on fruit development and dry matter content of fruit]. OMSZ. Beszámolók az 1975-ben végzett tud. kut.-ról. p. 150-157.
DUNKEL Z., KOZMA F. 1981. A szőlő téli kritikus hőmérsékleti értékeinek területi eloszlása és gyakorisága Magyarországon [Spatial distribution of critical low temperature in winter time at grape in Hungary]. Légkör. No 2 p. 13-15.
DUNKEL Z., KOZMA F., MAJOR Gy. 1981. Szőlőültevényeink hőmérséklet- és sugárzás-ellátottsága a vegetációs időszakban [Temperature and solar radiation supply for vineyards during the vegetation period]. Időjárás. No 4 p. 226-234.
FÜRI J., KOZMA F. 1975. A szőlő tényleges evapotranszspirációja és öntözővíz szükséglete [The actual evapotranspiration and irrigation demand of grape]. OMSZ. Beszámolók az 1975-ban végzett tud. kut.-ról. p. 138-145.
GERGELY I., STOLLÁR A. 1978. Almaültetvények és tenyészedényben nevelt fák vízfogyasztásának vizsgálata [Researching water usage of apple trees]. OMSZ. Beszámolók az 1978-ban végzett tud. kut.-ról. p. 138-145.
JUSTYÁK J. 1985. Szőlőfajták növekedésanalízise Tokajhegyalján [Growth analysis of grape cultivars at Tokaj region]. A klímapotenciál és az agrometeorológiai információk népgazdasági hasznosítása. Bp. p. 337-360.
NYUJTÓ F. 1965. Gyümölcstermesztés és agrometeorológia az Alföldön [Investigation the correlation of fruit cultivation and agricultural meteorology in the Hungarian Great Plain]. Kertészet és szőlészet. No 15 p. 8-9.
PLETSER J., RADNAI K. 1964. Őszibarack fagyvédelme [Frost protection methods at peach]. OMSZ. Beszámolók az 1964-ben végzett tud. kut.-ról. II. rész p. 135-146.
STOLLÁR A. 1977. A gyümölcstermesztés agrometeorológiai vonatkozásai a Duna-Tisza közén [Agro meteorological consequences of fruit production at Duna-Tisza region]. Légkör. No 4 p. 8-10.
STOLLÁR A. 1977. A meteorológia elemek hatása a jonathánalma érésére [Effect of meteorological parameters on Apple (Jonathan) development]. OMSZ. Beszámolók az 1977-ben végzett tud. kut.-ról. p. 214-219.
STOLLÁR A., ZÁRBOK Zs. 1981. A gyümölcsök optimális termőhelyének elemzése hőmérsékleti adottságok alapján [Analysis of optimal cultivation area of fruit cultivars on the basis of temperature circumstances]. Légkör. No 3 p. 15-17.
SZABÓ Z. 1997. A kedvezőtlen meteorológiai hatások mérséklése [Decreasing the unfavourable meteorological effects in orchards]. In: Integrált gyümölcstermesztés [Integrated fruit productions]. Ed. M. Soltész. Budapest. Mezőgazda Kiadó p. 353-359.
SZÁSZ G., TŐKEI L. (ed.) 1997. Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek [Meteorology for Agricultural-Horticultural and Forestry experts]. Budapest. Mezőgazda Kiadó pp. 772.
SZÁSZ G. 1961. Makro és mikroklimatikus hatások a köszméte bogyók növekedésére és beltartalmára [Macro and micro climatic effects on the development and quality parameters of gooseberry]. Időjárás. No 5 p. 279-288.
SZÁSZ G. 1988. Agrometeorológia - általános és speciális [Agricultural meteorology - general and specific]. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó pp. 462.
SZŐKE L., KISS E. 1980. Az időjárás hatása néhány szőlőfajta termésének mennyiségére és minőségére [Weather effect on quality and quantity of some grape cultivars]. Légkör. No 3 p. 20-22.
ZERINVÁRI E. 1950. Növényfejlődési megfigyeléseink a gyümölcsfákon [Observations of fruits development in orchards]. Időjárás. No 5-6 p. 154-155.
Kolekcja BazTech
Identyfikator YADDA bwmeta1.element.baztech-article-BAT9-0028-0004
Identyfikatory